Halmos-Risko Naplo unokaimnak

Anyu es Apu/Nyanya es Tata

Nagyon szerették egymást, 52 évig voltak társak. Nyanya 1996 március 23-án hagyott itt minket. 

1957-ben, ugyanazon a családi fotózáson Tata ölében én ülök...úgy látom, valami nagyon nem tetszett...

47 év múlva:

Tatával 2004 februárban Nagymedve 25. szülinapján Budajenőn! Ekkor már nem találkozhattunk!

Tatánál

 http://www.halmos-risko.extra.hu/Tatánál/index.html

Tatával naponta találkoztatok, vagy Ő jött hozzánk - ez volt többször - vagy mi ugrottunk be Hozzá, ha pl. a Vadasparkban sétáltunk.

Nyanya halála után Tata 2-3 évig még a szanatótiumban lakott egyedül, aztán nagy vívódások után - majd 50 évig lakott a régi lakásban - a közelünkbe költözött Budakeszire. Igy, ha sétálni mentünk, mindig csöngettünk nála, az volt ám a nagy szó, amikor már Zsirike Te is felérted a csengőt! Annyira nyomtátok, hogy a házban mindenki tudta, hogy arra járunk. Nagyon jó, hogy ilyen közel lehettünk és lehetünk egymáshoz! Most, hogy több, mint 5 éve Ő sem találkozhatott Veletek, még fontosabb az együtt eltöltött idő!!

 Nagyon szerettétek Tatit, rohantatok az ajtóhoz, ha hallottátok, hogy megállt a házunk előtt a kocsija, soha nem jött üres kézzel és Ti ezt számon is tartottátok. Bödi és Kalapi is ragaszkodott hozzá. Emlékszem, az egyik utolsó látogatásakor - amikor már a szépicában laktatok Mamival - amikor elindult hazafelé, Kalapi utána osont egy szál pelusban a jéghideg folyosón a liftig és emelte a karját és magyarázta, hogy Ő is megy Tatával! Kalapi előrelátó volt, mert azért egy gumicsizmát magára kapott, persze csak a csupasz kis lábára.

Tata mindig mellettetek volt, ha Ti voltatok betegek, vagy a Mami, azonnal jött és segített.

Mamival is imádták egymást, szoros volt a kapcsolatuk. Mamit \"Tündér Ilonának\" hívta, vagy Ilucikámnak. A születésekor, csak azért, mert nem volt megelégedve a mi névválasztásunkkal, aztán később már azért, mert Mami tényleg tündér volt!

 

Mami és Tata Balatonvilágoson

Mami és Tata 1998-ban Nagymedve szülinapján, februárban. Zsirkém fél év múlva már Te is megszülettél!

Tata mindig segített mindenkinek a családban, ha betegség volt, vagy anyagi nehézség, fordulhatunk Hozzá....Mami-Iluci és Api is számíthatott rá!

A  képeken /http://www.halmos-risko.extra.hu/Tatánál/index.html/ majd láthatjátok azt is, hogyan köszöntöttétek fel 2003. júliusában a 80-dik szülinapján Tatát. Mi ekkor nem voltunk ott, csak unokák, dédunokák. Ki gondolta volna, hogy pár hónappal később végleg elszakadtok Tőle is és az egész nagy családtól!

 

Tata 2003 júliusban a 11 unokájából 5-tel és 4 dédunokájával - ma már 6-an lennétek, de csak 2-en vannak!

....volt, van, lesz..... ma már nincs "lesz", csak a "volt", ha Rátok gondolunk!

 

Tata híres orvos - ha már olyan nagyok lesztek, hogy érdekelni kezd Titeket, ki is volt az egyik Dédnagypapátok, nézzetek utána a lexikonokban - nagyon sokan tisztelik és szeretik, de nekünk, Nektek az a jó, hogy Ő a TATA, ez a fontos!

http://www.riskotibor.extra.hu/ 

Kár, hogy Nyanyát nem ismerhettétek!

Ha ügyesek vagytok és beírjátok pl. a google-ba: R. Dr. Harkó Viola, vagy Dr. Harkó Viola, akkor megtudhatjátok, Nyanyi mivel foglalkozott, amikor nem a 4 gyerekét és 11 unokáját nevelte....

 

 

Anyu es a két lánya - Látjátok, Bruton is volt "karonülő"! Mindenki azt mondja, Krón van köztünk hasonlóság!!!!!

Hasonlítunk...?

 

Anyu, Apu és én, 1960-ban a Balatonon.  Erre a szép kék ruhámra nagyon jól emlékszem, szerettem hordani!